A családi karácsonyok örök koccintósa a klasszikus házi tojáslikőr, mindig előkerül valamelyik polcról egy üveggel, a nagymama örökölt receptje alapján évtizedek óta ugyanabból, ugyanúgy készült, de a rokonok szerint a tavalyinál még jobb ünnepi italból. Pedig az idők változnak, és a tojáslikőr sem marad unalmas, pláne ha te készíted el kiváló, mindenmentes hozzávalókból. Alkohol persze lesz benne.
" Ha nekem, akkor biztos neked is, ha neked is, akkor talán majd' mindenkinek az első, de mindenképpen korai alkoholélménye a nagymamánál. Abból a korból, amikor a gyereklét része volt felnőtt dolgokat csinálni. Anyu-apu ritkán kiérdemelt, nagyvonalú engedménye persze inkább büszke noszogatás, hogy lám elég nagy vagy már a betonozáshoz, ha a talicskát így tolod, meg gyere az ölembe, te vezetsz visszafele az üdülőbe! De azzal azért tisztában kellett lenned, hogy te még csak gyerek vagy, aki nem csinálhatja azt és úgy, amit és ahogy a felnőttek.
A kiskorúaknak a dajdaj-jellegű felnőtteskedésre, az ipari mennyiségben engedett cukor-, és az égetetteket tűrve támogatott szeszfogyasztásra ott volt minden nagy ünnep, az összes rokon előtt mégis emlékezetesebb bármi kunszt, és azonnal bekerül a családi emlékezet anekdota-kalendáriumába, ahonnét évtizedekig újra és újra előkapható. Így idézhetjük fel pontos évszámmal bármelyik régmúlt évet, emlékszel, Géza, amikor Istike megitta a keresztmutter negyed felesüveg tojáslikőrjét? Mennyi volt, egyem meg, öt éves? Vagy még csak 4? Pedig csak belenyalhatott az anyjáéba koccintáskor! Na, már akkor is tudta mi a jó!
Valójában persze nem. Tojást reggelire ettünk, a gyereknek hemendexet jelentett, meg rántottát. Koccintani vele, meginni, hogy a francba tudják, és még lelkendeznek is, isznak még belőle, aztán egyre galuskásabban kapnak el szeretgetni a nagynénik, és egyre erösebben bokszolnak vállba a nagybácsik.
Az első belenyalás viszont meglepően édes volt, mint egy jó tejbegríz, és krémes, mint a főzős vaniliapudig a lábas aljáról. Csípett picit, de édesség volt inkább, amit a felnőttek szabad, nekem is csak azért most, hogy tudjam, nekem nem szabad még egy ideig. Az alkalom meg csak arra jó, hogy egy 5 éves ahogy tudja, kihasználja. Egy decit ihattam, stikában, a félliteres hubertuszos üveg aljáról.
Mennyei volt. Akkor is, ha másnap végig fostam, és mennyei marad, pedig olcsó háziszesz, sűrített tej volta teste, vaniliáscukor meg rumaroma a szelleme, halvány piacos tojás a lelke.
Azóta se ittam tojáslikőrt. Tegnap estig. Ezt, amit itt látsz készülni. Mennyei ez is, de ez tényleg az. Felnőttként tudom. Jobban tudom, és persze azt tudok jobban, amit akarok! Gyerekek." (nathanp)
Hozzávalók
- 5 db tojássárgája
- 10 dkg xilit por
- 2 ek agave szirup
- 5 dl növényi tej
- 1,5 dl növényi tejszín
- 1/2 kk fahéj, gyömbér, szerecsendió
- 2,5-3 dl fehér rum
Kezdésként a tojássárgákat keverd fehéredésig a por állagú xilittel és agave sziruppal. Ezekkel az arányokkal egy viszonylag édes likőrt lehet készíteni, ezért ha nem vagy annyira édesszájú, érdemes egy kicsit a mennyiségekből visszavenni. Ha ezzel elkészültél, a növényi- tejet és tejszínt forrald fel a fűszerekkel, majd tedd félre, hogy valamennyit hűljön, de még forró maradjon. Erre azért van szükség, hogy a nyers tojásokkal elkeverve, azokat pasztörizálja, de ne főzze meg. A forró tejes alapot óvatosan csurgasd a tojásokra, és közben gyorsan keverd selymesre. Ha ezzel kész vagy, már csak egy adag rumot kell hozzáadnod és már kész is a mindenmentes tojáslikőr. A likőrt érdemes hűtőben tárolni, és 2-3 napon belül elfogyasztani, de szerintem ezzel nem lesz gond;)